Végre eljött a napom!

„Hónapokkal ezelőtt, de talán már egy éve is lehet, amikor az egyik sportszergyártó cég központjában kivágtak egy hatalmas neon-zöld táblából egy „kite” formájú darabot. Engem, a darts tollat. Akkor még nem gondoltam volna, hogy 2017. július elsején ilyen élményben lesz részem. Ez idő tájt még a létem is bizonytalan volt. Egyáltalán ezzel a színnel megtetszem-e valakinek?! Csak egy összepréselt, zöld színű műanyag lapocska voltam, négy szárnnyal. Bizonytalanságom a hónapok alatt csak nőtt. Nagy dobozból üvegpolcra, onnan egy borítékba, borítékban a postára, postáról egy tokba, a toknak is a legkisebb zsebébe…
Na innen nincs kiút, gondoltam magamban. Ráadásul harmadmagammal elég szűkös volt a hely. A szárnyaim is kezdtek elgémberedni. Társaim hangtalanul aludtak  rajtam, a csüggedés súlya mellett a 100 mikron vastagságú testüket is tartanom kellett.
Valamennyit természetesen érzékeltem a világból. Voltam versenyeken. Soprontól át Zalaegerszegig, Keszthelyen át Körmendig. De legtöbbet Szombathelyből láttam. Hallottam olyanokat, hogy száááááznyolcvan, meg Mixi 152-re, meg check out kifejezéseket.

Gazdám egy-egy edzés vagy verseny alkalmával a zsebekből elővett a sorstársaim közül hármat, de ők vissza már nem tértek mellénk.
A magam módján, a magam szépségével próbáltam felhívni magamra a figyelmet!
Sokszor kiabáltam elhihetitek!
– Hékás! Te ott kinn! Engem vegyél elő! Itt vagyok hallod! Majd én beletolom a nyiladat tripla húszba!
Voltunk Bécsben június végén. Ott már felcsillant a remény! Az apró zsebből ahol feküdtünk, a mellettünk fekvő tasakot emelte ki birtoklóm! Egy pillanatra megérintett, de nem minket választott. Sebaj, éreztem a következő alkalommal eljön a mi időnk.

Nem kellett csalódnom!

Bécs után egy héttel, július elsején – ahogy én ismerem csak Mixi – végre kivett bennünket a tasakból!

Ezen a napon került ugyanis megrendezésre a várva várt Szombathelyi DCSE és a Gyöngyöshermán – Szentkirály Polgári kör közös rendezésű Savaria Steel Darts Opene a Zarkaházi-Szily Kastélyban.

A korábbi napok zörejéből már hallottam, hogy egy kellemes pár óra áll előttünk.
Három napig rendezkedtek a szerevezők Miklós társammal egyetemben, hogy a lehető legkényelmesebb és a versenyzéshez ideális körülményeket teremtsenek a résztvevőknek.
A tizenkét darts-állvány felállítása sem volt egyszerű, de az OPEN napjára minden kész volt a verseny lebonyolításához. Mindazonáltal a szervezők mellett talán én, a zöld színű sárkány voltam a legboldogabb.

Ez az alkalom lehetőséget nyújtott bárkinek, hogy egy napot a darts jegyében töltsön, és versenyen megmérettessen igazi dartsos nagymesterekkel.

A már egy hónappal korábban meghirdetett versenyt nagy érdeklődés fogadta.
A szombathelyi játékosokon kívül ugyanis sokfelől érkeztek dartsosok. A környékbeli klubok, azaz a Körmendi DC, a Zalaegerszegi DSE és a Szentgotthárdi DC tagjain kívül más körzetből is sokan beneveztek az Openre: a Mezőlaki DC, a Győri DC, a Kaposvári DK, a veszprémi Centrum DSE, és Nagykanizsai Free Hill játékosai is itt jártak. Mindezt tetőzte, hogy a PDC világbajnokságot is megjáró, Magyarország élmezőnyébe tartozó Bezzeg Nándor is részt vett az eseményen.
Így történhetett, hogy összesen 75 játékos mérte össze tudását egymással ezen a szombaton. De még így is lehetne sorolni a neveket a környékről, akik most nem tudtak eljönni játszani. Ez is azt bizonyítja, hogy mennyire nő a darts népszerűsége.

Végre felkerültünk a nyíl szárára!
Az első dobás után társaim is feléledtek! Mindhárman élveztük a szabadságot!
Repültünk!
Parabolikus röppályán szeltük a levegőt körülbelül 3m/sec sebességgel. Ahogy szálltunk, éreztem, hogy ma mindent bele kell adnom! Ki kell hoznom magamból a legjobbamat, meg kell mutatnom, hogy a tervezőm által létrehozott lényem, le tudja győzni a tehetetlenségből fakadó pörgést és billegést! Egy célom volt! Toljam a nyilat a helyes röppályán! Az első szárnyaimat megfeszítő élmény után jött a felismerés. Ahogy harmadjára én is megpihentem a sisal kenderből préselt táblában, kitágult a tér körülöttem.

Amit láttam az lenyűgözött és felspannolt.

A helyszínen remek volt a hangulat. Mindenfelé nyilakat dobáló embereket, a tábla mellett álló írókat lehetett látni, halk zene szólt, majd az alapzajt egyre inkább felváltó csend, koncentráció volt jellemző.

Akármerre néztem onnan a szár végéről, mindenhol mosolygós emberkék.

Idősebbek és fiatalok, felnőttek és diákok, hölgyek és férfiak egyaránt megmérkőztek egymással. Amíg minden táblán folyt a játék, addig nem volt túl nagy a hely. Az éppen nem játszóknak és a kísérőknek, nézőknek, ezt az udvar biztosította a friss levegővel együtt.

Őszintén! Én nem vágytam levegőre! Csak szállni akartam. Újra és újra.

16 csoportot sorsoltak, 4 és 5 fősöket. Mindegyikből a három legjobb jutott ki. Az elsők erőnyerők voltak, ők már rögtön a legjobb 32 közé jutottak. A második és harmadik továbbjutók egymással vívtak meg, hogy a nyertesként ők is a 32-be jussanak. Majd az egyenes kiesésben kialakult a legjobbak listája, változatos névsorral. A nagy létszám, az erős mezőny miatt természetesen sok jó játékos már „idő előtt” kiesett.

De mi még talpon voltunk!  Volt egy-két necces meccsünk, csak nehezen sikerült a velem szimbiózisban lévő nyilat a helyes íven tartanom amikor a levegőben suhantunk a tábla felé. Mi (Pósfai Miklós és én) a legjobb négy közé jutásért Major Nándorral küzdöttünk meg, és 4-3-ra behúztuk a meccset!

Bezzeg Nándor Halmosi Tamást 4-0-ra, Szűcs Károly Lukács Tamást 4-3-ra, Kelemen Dániel Kállay Esztert 4-3-ra győzte le. Az eredményekből látszik, hogy nagyon kiélezett, szoros mérkőzések voltak, csak Nándi bizonyult számottevően jobbnak ellenfelénél.

Az elődöntők!

Mikivel karöltve 4-0-ra legyőztük a fiatal Kelemen Danit, aki egész nap magabiztosan játszott, de Mixivel szemben már nem tudott mit tenni.

A másik ágon Bezzeg Nándi diadalmaskodott Szűcs Karcsi felett. Így a döntő résztvevői az előzetes számításokkal megegyezően Mixi és Nándi voltak.

Magas szintű dartsot produkáltunk a döntőben. Nándi is és mi is…

A hazai pályán játszó Mixi azonban még Nándiénál is erősebb játékot mutatott fel, hamar 2-0-ra vezetett, majd a harmadik leg is az övé lett!

Ebben a harmadik játszmában jutottunk el a csúcs közelébe. A kiemelkedő tömeg után, egy világszínvonalú 161-es kiszállóval szerzetük meg a leget. Az első nyilunk megpihent a tripla húszban, a második a tripla 17-ben, és már csak rajtam volt a sor. Egy célunk maradt. A Bika piros szeme. Úgy toltam bele a nyilamat a Bulls Eye-ba mint matador a tőrt behemótba! Beletrafáltunk!
Ezután Nándi is behúzott egy leget, de a következőben 64-ről, 16,16, D16-al Mixivel 4-1-re lezártuk a döntőt, így ő nyerte meg a versenyt!

 

Végre létem kiteljesedett, alakom a dartsban formát nyert!

by Surik & The Intrepid